Miért lett minden logó egyszerű és lapos?

Rengeteg ismert és nagy múltú multinacionális cég a közelmúltban vált meg logójától és váltott egy új kétdimenziós változatra. Az új logók egyszínűek, laposak és egyszerűek. Miért lett minden logó ilyen?

Előző cikkünkben átbeszéltük a különböző logótípusokat, annak kapcsán, ha esetleg magadnak is új logót kéne választanod. Ezeknek a nagy múltú márkáknak a logóit például biztosan mindenki ismeri:

szkeuomorf-logok.jpg
Balról jobbra: BMW, Warner Brothers, Volkswagen, Nissan

A fenti márkák rajongói között nem aratott osztatlan sikert, hogy imádott logóik 2020 végére így néztek ki:

emblema-logok.jpg

Látható, hogy minden sokkal egyszerűbb és laposabb lett. Nincsenek árnyékok, színátmenetek, minden nagyon letisztult és trendi. Manapság szinte minden nagy márka logója ilyen. Sokan a hanyatlás jelét vélik felfedezni ebben, pedig a hetvenes években egészen hasonló volt minden:

1970-emblema-logok.jpg

A szkeumorfizmus és az innovatív technológia

A cégek logói a nyolcvanas évekig általában ilyenek voltak. A XX. század eleje óta sokat fejlődött a vizuális kultúra, így logók letisztultabbá, és könnyebben felismerhetővé váltak, de alapvetően egyszerű emblémák maradtak, amik segítettek az embereknek felismerni a cégeket vagy a termékeiket. Mai szemmel nézve fejletlen volt a nyomdatechnológia, a színes tévé pedig luxusnak számított. A nyolcvanas évektől kezdve azonban robbanásszerű fejlődésnek indult a számítógépes grafika, a tévék és a kijelzők egyre nagyobbak és szebbek lettek. Megszületett a fogyasztói társadalom és a tömegkommunikáció házasságának az a kora, amiben ma élünk.

Ebben az új világban a logók életre keltek, színesebbé, érdekesebbé és részletgazdagabbá váltak. A digitális nyomtatás, az Adobe és a Corel grafikai tervezőszoftverei pedig lehetővé tették, hogy a BMW vagy a VW logója a tévében vagy egy brosúrára nyomtatva is úgy nézzen ki, mint amikor az autók motorháztetején csillog. Ezt nevezik szkeuomorfizmusnak, amikor egy tárgy vagy egy forma megőrzi annak a tárgynak vagy formának a jellegzetességeit, amiből származik. A weboldalon vagy a brosúrán lévő logó már nem az csillogó, díszitett krómdarab, amit az autó motorháztetején látunk, de mégis úgy néz ki.

Ezek a logók tehát azért terjedtek el, mert soha korábban nem tudtunk ilyen részletgazdag grafikákat nyomdában vagy akár mozgóképen tömegesen megjeleníteni.

Miért tértünk vissza az egyszerűséghez?

A szkeumorfizmus igazi aranykorát az Apple-nek köszönhetjük. Az iMac és az iPhone felhasználói felületei a szkeumorfizmus terén elmentek a falig: A naptár alkalmazásnak bőrkötése volt, a jegyzettömb úgy nézett ki mint egy vonalas füzet, az iPhone billentyűzárának a feloldógombját pedig a repülők mosdóinak a zárjáról mintázták.

Ez az új színes-szagos világ mindenkinek nagyon tetszett, de ahogy teltek az évek, a véleményformáló grafikusok kezdtek ráunni a „bazári” és „széteffektelt” formavilágra. Így aztán 2013-ban, Jobs halála után, Johnny Ive, az Apple ipari formatervezője megpuccsolta a cég szkeuomorfista alelnökét, és lecserélte a felhasználói felületet arra a lipi-lapi változatra, amit ma is használunk.

Ekkor indult el az a folyamat, aminek az lett a vége, hogy idén a fenti cégek is a lapos és minimalista logókat vezettek be. Ha most készülsz logót terveztetni, neked is ebbe az irányba érdemes elindulnod.

Csődtörténet: Hova tűnt a Kodak? Csődtörténet: Hova tűnt a Kodak?

Száz évig a Kodak volt a legnagyobb márkanév a fényképészetben, aztán jöttek a digitális gépek és tönkrement. Vajon, mit rontottak el?

Körhintázás: A nagy európai áfarablás Körhintázás: A nagy európai áfarablás

Az Európai Unióban minden ország maga határozza meg a saját áfakulcsát, és ez néhány "kreatív szellemiségű" vállalkozót igencsak gazdaggá tett. A leghirhedtebb uniós áfacsalási trükkről, a körhintázásról lesz szó.