Elisabeth Holmes azt ígérte, hogy egyetlen csepp vérből mindenféle tesztet el tud majd végezni, nem lesz szükség hosszú és fájdalmas vérvételekre. Sőt, teszteket egy apró gépecske fogja teljesen automatikusan elvégezni. Az emberek hittek neki, ő pedig milliárdokat keresett vele.
A csodálatos gyíkzsír legendája
A gyíkzsír-kereskedők annak idején kígyók zsírjából kinyert olajjal kereskedtek. A viperákból és csörgőkígyókból előállított keverék ugyanis valóságos csodákat tett az emberekkel.
Ez az olaj olyan volt akár egy életelixír. Elmúlt a reuma, ekcéma, kiütés, mindenre jó volt, mindent gyógyított. Ezek után talán nem is csoda, hogy kereskedők, akik ezeket a ritka és veszélyes kígyókat beszerezték, igencsak borsos árat kértek egy-egy üvegcse olajért. Minek járunk egyáltalán még mindig kórházba, ha ezt a csodát már XVIII. század végén felfedezték?
1916-ban az Egyesült Államok Kémiai Hivatala (a mai FDA elődje) megvizsgálta az egyik nagy gyíkzsíros vállalkozó termékét, és ekkor fény derült a szomorú valóságra. A kotyvalék módosított kőolajból, kapszaicinből és kámforból állt. Vagyis amellett, hogy semmiféle jótékony hatása nem volt az egészségre, még kígyózsírt sem tartalmazott. A “snake oil salesman” azóta azoknak az üzletembereknek a szinonimája lett, akik vállalhatatlan ígéretekkel és termékekkel hitegetik a világot. Róluk szólnak ezek a cikkek, gyíkzsírból ugyanis sosem volt hiány a történelemben.
Elizabeth Holmes, a 19 éves Wunderkind céget alapít
A kis Elizabeth 1984 februárjában született egy meglehetősen befolyásos, jó kapcsolatokkal rendelkező családba. Nem is csoda, hogy Amerika egyik legnevesebb egyetemén a Stanfordon kezdhetett tanulni vegyészmérnöknek. Erre azonban hamar ráunt. Apja az Enron alelnöke volt akkoriban, ő pedig a család hagyományokkal szembe menve nem sikeres technokrata, hanem sikeres startupper akart lenni, aki a saját vállalatát irányítja. Nem tudta pontosan, hogy fogja ezt elérni, de azt tudta, hogy ezt akarja. Ezért az első év után lelépett az egyetemről, és tanulmányai finanszírozására kapott pénz maradékából megalapította Theranost. Holmes ekkor 19 éves volt. (Itt ne magyar koleszos költségvetésekre gondoljunk. A Stanfordon 60 lepedő (USD) fölött van egyetlen félév, és akkor az egyéb kiadásokat még nem is vettük figyelembe.)
Első termék: a csodatapasz
Kezdetben számítógépesített sebtapaszokat akart gyártani, amik fájdalommentesen, észrevétlenül adagolják a betegekbe az orvosságot. Sőt, nem csak hogy adagolják, hanem vért is vesznek, a minta eredményeit elküldik egy szervernek, ami kielemzi, majd a megfelelő orvosság ideális adagolására utasítja sebtapaszt. Egy ilyen eszköz létezését nem a technológiai korlátok, hanem a fizika törvényei tesznek lehetetlenné. A biztonság kedvéért megkérdezett néhány releváns profot az egyetemen az ötletéről, akik mind biztosították a projekt lehetetlenségéről. A szabadalmi hivatal persze bármit befogad, így a papírokat lobogtatva sikeresen összekalapozott több mint egymillió dollárt a bulira, vagyonos és hiszékeny ismerőseitől. A sebtapaszba épített okostelefon, minilabor és oltógép azonban olyan szürreális volt, hogy el kellett engedni az ötletet.
Második termék: a csodalabor
Ezután jött a némileg reálisabb gondolat: egyetlen csepp vérből lehessen minden laborvizsgálatot elvégezni. Látható, hogy ez a második ötlet nagyon hasonlít az elsőhöz, csak egy picit kevésbé tűnik irreálisnak. Az ígéret azért első hallásra így is eléggé gyíkzsír: 200 laborvizsgálat egyetlen csepp vérből a jelenlegi költség századáért.
Az ötlet szerint a beteg az ujja hegyéből egy steril eszköz segítségével a nanotainer nevű apró üvegcsébe tesz egyetlen csepp vért. Elbattyog a helyi patikába leadni, ahol egy mikrosütő méretű eszközön elvégzik a teszteket, és e-mailen kiküldik az eredményt.
Az elgondolásból két okból nem lesz sohasem, vagy legalábbis a belátható jövőben termék. Bizonyos tesztek esetében olyasmit kell kimutatni a vérben, amiből annyira kevés van benne, hogy egyetlen cseppben nem lesz elegendő a mérés pontosságához. A másik probléma magával a vérvétellel van. Az ujjbökős megoldással könnyedén szennyezett vagy alvadt vért rakhatunk az apró üvegcsébe, ezáltal azok a tesztek is pontatlanok lesznek, amire valóban elég lehetne egyetlen csepp vér is.
Magánbefektetők és idős férfi igazgatók
Vannak jelek, amikből bárki megsejtheti a gyíkzsírt. Például gyanús, ha egy vállalat nem kockázati tőke alapokból, hanem magánbefektetőkből kalapozza össze a pénzt. Előbbieket alaposan meg kell győzni az ötlet működőképességéről (és a vállalkozó rátermettségéről), utóbbiaknak pedig el lehet adni akár a használt mosogatóvizet is egy jó prezi segítségével.
Ugyancsak furcsa, hogy egy egészségügyi eszközöket gyártó cégnek nincs egyetlen orvosa vagy orvosbiológusa sem az igazgatótanácsban. Még furcsább, hogy a céget egy szőke, búgó hangú huszonéves bombázó viszi, az igazgatótanácsban pedig kizárólag nyugdíjas korú férfiak vannak. Nagy múltú, tekintélyes férfiak (Pl.: Henry Kissinger vagy James „Mad Dog” Mattis tábornok), de egyiküknek sincs semmi kompetenciája reáltudományokat érintő kérdésekben. Külön megdöbbentő, hogy nincs CFO. (Az utolsó pénzügyi igazgatót Holmes kirúgta, miután az szóvá tette a „kreatív” könyvelési megoldásokat.) A CFO feladatait a COO látja el, akiről utólag kiderült, hogy Holmes titkos szeretője volt. (Holmes-ot persze ezért is imádta a sajtó, hiszen a vén faszik fókáztatásával látványosan áttörte azt a bizonyos üvegplafont.)
A szociopata vezérigazgató
Minden jel arra utal, hogy Holmes nem csalni akart eredetileg a céggel. Úgy képzelte, hogy csak időre van szüksége a termék kifejlesztéséhez, és mivel jól tudta kezelni az embereket, mindig tudta mit kell mondani, hogy megkapja, amit akar. Ahhoz viszont nem volt tudása, hogy megértse, miért lehetetlen, amit meg akar valósítani. Óriási különbség van közte és Jobs között, akit emulálni próbált: Steve szkeptikus volt az iPhone kijelzőjének a technológiájával kapcsolatban, a saját szakértői is nehezen tudták meggyőzni, hogy megvalósítható.
Holmes nem értett a fizikához és a biológiához sem, de makacsul ragaszkodott a víziójához, még akkor is, amikor mindenki azt mondta neki, hogy lehetetlen megvalósítani, amit elképzelt.
PR-ban és a marketingben viszont igazán jó volt. A sajtó imádta, ahogy Jobs fekete garbójában belebúgta a mikrofonba, hogy hamarosan senkinek sem kell túl korán elmenni. Így történhetett az, hogy cége 15 évig létezett, nyereséget vagy kézzelfogható eredményeket nem igazán tudott felmutatni, de közkedveltségének a tetőpontján 9 milliárd dollárt ért. Végül néhány távozó munkatárs kipakolt a Wall Street Journalnak, ezután az egész cég összeomlott.
Végjáték
Mire az FDA eltiltotta a céget a laborvizsgálatoktól, már több mint egy egymillió beteg leleteit készítették el, kezelőorvosok hagyatkoztak a borzalmasan pontatlan laboreredményekre. Mivel a csodalabor nem működött, a székház titkos pincéjében felhigították a vérplazmát és hagyományos eszközökkel igyekeztek használható eredményeket kapni. A beszámolók szerint a higított vér néha kifolyt a gépekből, beszennyezve az eszközöket, a mintákat és az ott dolgozók környezetét.
Mi ebből a tanulság? Úgy tűnik, ha jól tudunk hazudni és manipulálni, nem is igazán kell értelmes dolgot csinálnia a cégünknek, a befektetők kifizetik a számláinkat, ha egy elég jó történetet adunk be nekik.
De még fontosabb, hogy mi magunk is mindig figyeljünk oda a gyíkzsír jelekre! Ha túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, akkor nem az.
Update:
Elisabeth Holmes 2023 április 27-én kezdte volna meg 11 éves börtönbüntetésének a letöltését, azonban mivel a kérdéses időpontban ismét gyermeket várt, ügyvédeinek sikerült elhalasztaniuk az időpontot. Egy hónappal később már muszáj volt bevonulnia a börtönbe. Legkorábban 2032-ben szabadulhat.