Az általános forgalmi adó – röviden áfa – olykor bonyolultnak tűnik, pedig alapvetően egyszerű koncepcióról van szó: jön az állam, és viszi a pénzed. Ebben a cikkben olyan egyértelműen fogom elmagyarázni ezt az adónemet, hogy még az is érteni fogja, aki most hallott róla először. Vágjunk bele!
Általános forgalmi adó vagy hozzáadott érték?
Az áfa egy adónem, ami a forgalmat, pontosabban a hozzáadott értéket terheli. Innen jön az angol neve: VAT — vagyis Value Added Tax — magyarul hozzáadott érték adó. (Ez talán találóbb elnevezés, ezért találkozhatunk néha a héa rövidítéssel is az áfa kapcsán.) Ez azt jelenti, hogy vállalkozóként csak az után a rész után kell adót fizetnünk, amit a termék vagy szolgáltatás értékéhez hozzátettünk, vagyis, amikor kerestünk is a tranzakción valamit. Vegyük szemügyre az alábbi példát, ami egy csomag sajt egyszerűsített útját mutatja be!
Egy csomag képzeletbeli sajt áfája
A tehenészet eladja a tejet 100 forintért a sajtüzemnek, ami sajtot készít belőle. Ebből a tranzakcióból 27 Ft adókötelezettség keletkezik, amennyiben 27%-os adókulccsal számolunk. A sajtüzem már 200 forintért adja tovább a sajtot a Sarki Delikátnak, ami pedig 300 forintért adja el a fogyasztónak. Azazhogy adná, ha nem lenne az áfa!
.jpg)
A tehenészet ugyanis nem 100 forintért adja el a tejet, hanem 127 forintért, amiből 27 forintot befizet az államnak. A sajtüzem 200 forintjából pedig már 254 forint lett! Itt történik a varázslat: mivel már adott 27 forintot a tehenészetnek, ezt az összeget levonhatja az adójából, így ismét csak 27 forintot kell befizetni. Mivel mindegyik szereplőnk 100 forinttal adja drágábban a terméket, a levonások után mindenki 27 forintot fizet.
Nézzük meg a lánc végén álló fogyasztót is. A 300 forintos kedvenc sajtjáért már 381 petákot kell kiköhögnie a kasszánál, ami pont akkora összeg, amit a többiek összesen befizetnek. Hoppá-hoppá! A teljes adót valójában ő fizeti ki, de ez nyilván igazságos, hiszen ő eszi meg a sajtot. Cinikusabb közgazdászok emiatt a "szegények adójának" is szokták hívni az áfát, de ez nyilvánvalóan ostobaság. Miért lenne Európa egyik legszegényebb országában a legmagasabb ez az adónem, ha ez valóban így van?
Az áfát valójában mindig a lánc végén lévő szereplő fizeti
Megtanultuk tehát, hogy az áfa olyan, mint a forró krumpli: Annak a kezét égeti meg, aki nem tudja másnak továbbadni. Éppen ezért léteznek kedvezőbb adókulcsok bizonyos termékekre és szolgáltatásokra. (A példánkban szereplő tejtermékek esetén például nem 27%, hanem csak 5% az adó.) Bizonyos esetekben vállalkozások teljesen mentesülhetnek az adó megfizetésének kötelezettsége alól. Vállalkozóként természetesen alapvető érdeked, hogy minél kedvezőbb adózási formát válassz, hiszen ezen múlhat a versenyképességed.
Mint minden adó, az áfa is azért létezik, hogy el lehessen venni az emberek pénzét, és az állam helyettük másra költhesse. Ez a politikusokon kívül senkinek sem tetszik igazán. Csoda, hogy ilyen helyzetben könnyen megjön a kedv az adóelkerülésre?
A következő rész erről szól, belemerülünk az áfacsalók mindennapjainak a világába. Sőt, még az Európai Unióban legkedveltebb áfacsalásáról a körhintázásról is szó lesz.